Nagyon fontos épületfizikai tulajdonság a nyílászárók vonatkozásában azok hangszigetelő képessége. A hangszigetelés az ablakok azon tulajdonsága, amely révén a helyiségekbe bejutó, külső eredetű zaj a szükséges, károsodásmentes mértékig lecsökkenthető.

A fokozott közúti, vasúti, légiforgalmi zajterhelés miatt szükség van a nyílászárók fokozott zajvédelmére. A hangszigetelést a frekvencia függvényében a léghanggátlási szám (“R” dB) jellemzi. Az emberi fül 16-tól 16 ezer Hertzig tartó frekvenciatartományt képes érzékelni. A 20 dB-nél kisebb hangokat nem hallja, a 100 dB-nél nagyobbakat tartósan, károsodás nélkül nem viseli el. A fájdalomküszöb 120-130 dB érték között található.

A normál összetételű ( 4-16-4)hőszigetelő üvegek léghanggátlása 33-36 dB, amely különböző tényezők által tovább növelhető, ilyen pl.:

  • aszimmetrikus vastagságú üvegek alkalmazása, térköz távolság növelése,
  • rétegszám növelése,
  • térköz kitöltés speciális gázzal,
  • ragasztott üvegrétegek alkalmazása,

Néhány jellemző zajszint összehasonlításképpen:

  • normál beszéd: 45-50 dB
  • városi zaj: 70-90 dB
  • repülőtér közelsége: 130-160 dB

A megadott zajcsillapítási értékek azt fejezik ki, hogy adott zajterhelésű környezetben mennyivel csökken a kintről a belső helyiségbe jutó zaj mértéke.